Gondolom, aki ezt olvassa, az már mind tudja innen-onnan, hogy megszületett kicsi Lauránk. Mostmár 6 hetes is elmúlt, szépen növöget, egyre többet mosolyog, nappal elég sokat van ébren, nézelődik, ha fáj a hasa, akkor sírdogál, éjjel pedig alszik, mert már tudja, hogy ezt így szokás:) Az első hetekben itt voltak a mamák-taták segíteni, aztán mostmár 2 hete csak magunk vagyunk, de elég jól belejöttünk szerintem. Sokan kérdezitek, hogy Nóri mit szól hozzá... hát tudomásul veszi, hogy itt van a baba, néha megsimogatja, odaadja a cumiját, aztán jön szólni, hogy sikerült -  ezért dicséret jár:) Akkor bosszankodik kicsit, ha le kell ülnöm szoptatni, és ő nem fér oda mellénk a fotelbe, de valahogy kiegyezünk. Ő felül az ágyra, az ágy karjára teszi Epüpét (Bartos Erika Anna, Peti és Gergőjét jelenti), én pedig rájöttem, hogy tudok fejjel lefelé tartott könyvből is olvasni :) Főzni általában akkor szoktam, amikor este Nóri már alszik, de tegnap délután már bevállaltunk Nórival egy dagasztást is, nagyon készségesen segített mindenben, sajnos maszatos kézzel nem tudtam fényképezni. Sokat sétálunk, sokat vagyunk kint az udvaron, és most, amíg nem olyan nehéz még Larácska, legkényelmesebb a hordozókendőben hozni-vinni, a legnyügösebb napokon is megnyugszik benne, nagyon jó dolog.

Általában küldtünk, meg tettünk fel ide-oda már képeket, de azért itt is hadd jöjjön néhány az első hetekről: