Húsvét az unokatesókkal

Olyan hirtelen elröppent a hétvége, hogy alig bírunk magunkhoz térni. Annyi új és érdekes dolog vette körül Nórinkat, hogy sajnálta az időt alvással tölteni, ígyhát mára felgyűlt egy jó adag felvállalt aludnivalója... Nem is baj, nekem is kell egy kis idő megszokni, hogy nincsenek már kis pesztonkáink, megint csak magunk vagyunk...máris nagyon hiányoznak. A lányok olyan ügyesen dajkálták a kis unokatesót, hogy még azt is elfelejtette néha, hogy ő tulajdonképpen most azt a korszakát éli, mikor nem nagyon szeretne elmozdulni anya szoknyája mellől. No és Huba meg Cili sem panaszkodhatnak, nekik is jutott mindig legalább egy-két játszótárs.

Kis móka séta közben

Innen sokkal jobb a kilátás. mint a babakocsiból

:)

Kukucs

Néha azért kell egy kicsit töltődni anyánál

Nagyon szeretik egymást

Ünneplőben

Hála

44. a sok-sok zöldért
45. hogy Kláriék meg Iszi el tudtak jönni, és együtt lehettünk virágvasárnap
46. a gyönyörű sárga tulipánokért
47. a zöldülő borsóért, hagymáért, salátáért
48. az grimaszoló kis arcocskáért
49. a teraszért, a kilátásért, azért, hogy egyáltalán van hova kiülni
50. a reménységért
51. hogy van hova mennünk elcsendesedni, és feltöltődni
52. a parkért és a játszótérért
53. a közelgő ünnepekért

Elmélyült olvasás apával a teraszon

Családi kép - ritka pillanat

Elmerengő

Hahóóóó!

Iszi bemutatta a focipályát is

Mi pedig azt, h mire való a libikóka

Legújabb kedvenc a mamától kapott játék