A mi kis egyévesünk

Ég a gyertya ég, egy kis gyertya ég

Mamával a reggeli hűvösben

Ünnepi ebéd

Nyami

Ajándékbontás után... Mindent sorra letesztelünk

Uzsonna a játszótéren

Sok szép emlék

marad erről a tavaszról, nyárelőről is. Nóri már 11 hónapos, nemsokára szülinapot kell ünnepelni, olyan gyorsan telik az idő, hogy alig birunk utánabaktatni. Ha valaki arra lenne kiváncsi, hogy sétálgat-e már a nagylány, elárulom, hogy nem, és nem is sieti el a dolgokat, jó ráérősen, de szépen fejlődik. Látom, hogy sok vele egykorút már kézenfogva sétáltatnak, ő még inkább lehuppan a fenekére:) Gyorsan kúszik, a lakás minden zegzugát felfedezte már, kitakarított a konyhaszekrény alatt és letörölte a port a cédékről, gyakran négykézlábra áll, és a napokban már próbálgatott egy-két lépést is tenni így négykézláb, de még nem jött rá az igazi technikára, úgyhogy gyorsan visszahuppan a hasára, kúszva sokkal gyorsabb:) Egyébként gyógypedagógusi rögeszmém (és az orvosok, védőnők is ezt mondják már manapság), hogy mászni kötelező. Nem baj, ha nem tanul meg olyan hamar járni a gyerek (10 és 18 hónap között mind jónak számít), de előtte (vagy ha nem, akkor közben) tanuljon meg kúszni és mászni. Nagyon fontos az agyfejlődéshez, dominancia kialakulásához, és később az írás-olvasás problémamentes elsajátításához is. Na szóval most még minden lépésnek szurkolunk, aztán pár nap múlva majd nem győzök utána szaladgálni (igaz, hogy már most is alig-alig). Ezenkivül aranyosan integet, tapsol, ügyesen ütögeti össze a játékokat, és várja, hogy mondjam hozzá a Kipp-kopp kopogok-ot, nagyon szeret apával labdázni, kosarakba ki-be pakolászni, és a hinta még mindig nagy kedvenc. Akkora (rosszevő gyerekek anyukái ne olvassátok!!!) étvágya van, hogy sosem elég amit kimérek neki, az utolsó falatoknál úgy kell elterelni a figyelmét, hogy ne essen kétségbe, hogy elfogyott a kaja. És teljesen mindegy, hogy miket kotyvasztok össze, mindet megeszi (ha neki főzők külön főzeléket, azt nem szoktam még megsózni, és a miénkből is általában kiveszek neki még mielőtt megsóznám, csak néha-néha kap teljes adagot a mi fűszeresebb ebédünkből). Nagy ajándék egy ilyen gyerek, ugye?:)
Sokat vagyunk kint, folyton lesi, hogy mikor jön a szomszédnéni a kerítéshez egy kis csevegésre, és ha piknik, akkor a fő menü a fű. Nem tudom hogy vegyem rá, hogy ne egye már meg. Lehet, hogy az első szava az lesz, hogy Huba:) Most még bármit szeretne közölni, mindenre azt mondja, hogy ba, természetesen mindet más hangsúllyal és hanglejtéssel. Az viszont már nagyon egyértelmú, amikor szól, hogy ugat Huba (vagy bármelyik másik szomszéd kutya), az már ubba (néha szinte hubba:) ) És arra is külön kis egyedi szókincs alakult ki, amikor a babáit megszeretgeti. Azt nem is tudom felnőtt nyelvre lefordítani.

Kipp-kopp, kopogok:)

Az első botanika óra

Labdázunk

Kis kópé

Itt pedig az első zoológia (nem én tartottam!!!)

Nemrég meglátogattuk tatust is

Piknik a kertben

Egy kis strandolás

Hintázás minden mennyiségben:)

Sok új kedvenc van mostanában alakulóban, az etetőszék, az építőkockák, a Répamese, de azt hiszem mégis a hinta viszi a prímet. Fogzásra és társaira is a legjobb orvosság (az este vettem észre, hogy bújnak a felsők is, nem gondolkoztak sokáig, igyekeznek az alsók után). Még két új dolog: végre halad előre is, egyre gyorsabban, nagyon élvezi a felfedezést, és mostmár teljesen tudatosan integet. Nagyon aranyos, ahogy figyeli a kezét, hogy ugyanúgy mozdul vajon mint a felnőtteké:) Ja és nagyon sokat beszélget, igazi lány:)

Házunk tája májusban

Nagyban, egyenként megnézhetitek itt

Húsvét az unokatesókkal

Olyan hirtelen elröppent a hétvége, hogy alig bírunk magunkhoz térni. Annyi új és érdekes dolog vette körül Nórinkat, hogy sajnálta az időt alvással tölteni, ígyhát mára felgyűlt egy jó adag felvállalt aludnivalója... Nem is baj, nekem is kell egy kis idő megszokni, hogy nincsenek már kis pesztonkáink, megint csak magunk vagyunk...máris nagyon hiányoznak. A lányok olyan ügyesen dajkálták a kis unokatesót, hogy még azt is elfelejtette néha, hogy ő tulajdonképpen most azt a korszakát éli, mikor nem nagyon szeretne elmozdulni anya szoknyája mellől. No és Huba meg Cili sem panaszkodhatnak, nekik is jutott mindig legalább egy-két játszótárs.

Kis móka séta közben

Innen sokkal jobb a kilátás. mint a babakocsiból

:)

Kukucs

Néha azért kell egy kicsit töltődni anyánál

Nagyon szeretik egymást

Ünneplőben

Hála

44. a sok-sok zöldért
45. hogy Kláriék meg Iszi el tudtak jönni, és együtt lehettünk virágvasárnap
46. a gyönyörű sárga tulipánokért
47. a zöldülő borsóért, hagymáért, salátáért
48. az grimaszoló kis arcocskáért
49. a teraszért, a kilátásért, azért, hogy egyáltalán van hova kiülni
50. a reménységért
51. hogy van hova mennünk elcsendesedni, és feltöltődni
52. a parkért és a játszótérért
53. a közelgő ünnepekért

Elmélyült olvasás apával a teraszon

Családi kép - ritka pillanat

Elmerengő

Hahóóóó!

Iszi bemutatta a focipályát is

Mi pedig azt, h mire való a libikóka

Legújabb kedvenc a mamától kapott játék

Nem unatkozunk

mostanában... majdnem egész nap kint vagyunk, sütkérezünk, ásunk, kapálgatunk, ültetünk, meg átültetünk, és szép lassan az udvar is udvar-formájú lesz.

Nóri szépen nővöget, sokat beszélget, a legaranyosabb a mammammam mammamam. A  múlthéten fedezte fel magának, két napig reggeltől-estig ezt próbálgatta, mondogatta a legváltozatosabb hangszínben és hanglejtéssel. És nagyon jól szórakozott azon, hogy mi közben majd elolvadunk. Annyira aranyos, és olyan kis huncut:)
Lassan egy percre sem lehet már magára hagyni, állandóan rajta van a fél szemem legalább, mert ha éppen nem panaszkodik, akkor olyan buzgón tolat, hogy pillanatok alatt megtalálja az ágy szélét. Reméljük, hogy gyorsan melegedik az idő, és hamarosan leköltözhetünk a földre, onnan már lennebb nem eshet.

Na jó, jön néhány kép is, tudom, hogy mindenki, ezt várja:)

Sütkérezek

Ugye hasonlítunk?

vasárnapi közös ebéd

Anya segíts, eldőltem!

Goooooooooooood morning, Vietnam!

A szekér is kész, virágokra vár

Hálás kedd

lesz ma, a tegnap nem jutott már rá idő. Annyi minden van a fejemben a listán, azt sem tudom hol kezdjem:)

29. Hálás vagyok a sok-sok napsütésért
30. a sok fényért
31. a felásott kertért és udvarért (és azért, hogy van, aki megcsinálja)
32. a kis veteményesért
33. a jó kis vidám színekért
34. a nyíló nárciszokért és krókuszokért
35. az ibolyaillatért
36. a vízben hajtatott tulipánért (kb 1 hete tettem vízbe a hagymát és ma reggelre kinyílt egy kis piros tulipán)
37. a hosszú babakocsis sétákért
38. a babaillatért
39. a szemmel látható  növekedésért
40. a huncut kis mosolyokért, az odabújásért
41. a mindennapi kenyérért
42. a vasárnapért, az üzenetért, a találkozásokért és a beszélgetésekért
43. a Kedvesemért, és az elmúlt 4 évért

Végre itt a tavasz

Ígyhát Huba után ők a következők akik fogadnak minálunk

Képekben

Sziasztok!

Temesváron... körbefogtak:)

Huncut

Etetőszék főpróba lefekvés előtt

Egyből pózol a kis drága, ha fényképezőgépet lát

Ő az első babám, anya Zsuzsinak hívja

Gyakorolunk apával a tavaszi kirándulásokra