Nem panaszkodhatok

mostmár, hogy egász nap csak a saját hangom hallom. Nóri úgy beindult, egész nap be nem áll a szája. Most is éppen megtalálta a tegnapi megkezdett rajzát. Miközben odaül az asztalhoz, végig mondogatja:
-Képeslapot készít Nóri. Rajzol Nóri. Előveszi Nóri filctollat. Kört rajzol Nóri. (fél perc csend) Szépet rajzolt Nóri. - és jön megmutatni a remekművet.

Miközben etetem Larát, Nóri odaül mellénk:
-Nóri mesél Larának: Egy szép nyári napon elment maci aludni. Maci kiment. Maci fogat mos. Itt a vége fuss el véle, kerek erdő közepébe..

-Gyere Nóri, menjünk ebédelni!
-Igen. Nóri éhes. Korog a hasam. Bizony. Csokigolyót kérek!
-Nem, Nóri, ebédre sajtos tésztát eszünk tejföllel.
-Igen. Nem igen. Jól van. Rendben.

Tesz-Vesz város - teljesen egyedül építette!

A vonatot kérem!!!

Már féléves vagyok!

Nóri tornyot épít - játékból

Ilyen is volt már

Kavics-puzzle a nyáron gyűjtött kövecskékből

 A konyhaablakomból

Ezeket pedig neked, Kedves!

Októberi képek - mamának:)

Szeptember

"Mint az érett szőlőszem, melyen átsüt a nap, olyan ez a szeptemberi dél. Olyan áttetsző, olyan tömör, olyan befejezett. A levél, melyet most enged útjára az ág, megáll a levegőben. Ugyanúgy a fölrebbent madár. S az ember is csak áll, hátát a fénylő percnek vetve. Mert minden súlytalan és minden tündököl..." (Zelk Zoltán: Közel a perc)

Most is gyönyörű az ősz. Sokat sétálunk, Larácskánk nagyokat alszik közben, mi meg Nórival csak gyűjtögetünk, gyűjtögetünk rendületlenül... gesztenyét, falevelet, bogyókat, botocskákat, követ, csigaházat, virágszirmokat, mindent mi utunkba kerül. Még egy kicsit náthásak ugyan a lányok, de nem lázasak, és gyönyörűen süt a nap, ígyhát mégsem ítéltettünk szobafogságra egy hétig. Múlt héten volt néhány hűvösebb nap, míg Zsolt el volt utazva, akkor kezdődött a náthás időszak, ígyhát szerencsésen párosult 2-3 álmatlan éjszakával - hááát jó kis ízelítő volt az esős-hideg-bentücsörgésből, már látom, hogy nem lesz egyszerű, de majd csak kitalálunk mindennapra valamit érdekeset. Most pedig örülünk annak, hogy még egy kicsit visszajött a meleg.

Kincseink egy része koszorúba kötve

Megérkezett az új adag tűzifa is, nagyon szereti az új helyén

Készül az ebéd

Nézelődés

Ebédlő új helye

 

4 hónapos képnek készüt, csak a fotós késett egy hetet

Továbbra is kedvenc ez a labda

Vasárnapi séta közben

Klárinak - a bagolypárnáról - tudod akkor kezdtem el, mikor itt voltál, végre elkészült

Így

gondoskodik Nóri arról, hogy Laura ne unatkozzon

Drága segítőkész Nórikám

meghallja, hogy felsírt a kistestvére.
-Laula! - kiáltja
-Várj Nóri, majd én bemegyek hozzá. Gyere gyorsan, vedd fel addig a papucsodat, és már mehetsz is ki - próbálom győzködni, hátha még menthető a helyzet, és sikerül visszaaltatni Larácskát. Erre ő jóóó hangosan, ahogy szokta:
-Em! Baba! - és kicsapja a szobaajtót, jó mélyeket lép a szőnyegen, hogy ha Rafila néni alattunk lakna, máris felszaladna. Megáll a kiságy előtt, kicsit odahajol, mutatóujját a szája elé tartva: - Cs-ss-ss-s! és sietősen kivonul a szobából. Laura visszaaltatva. Mehetünk az udvarra.

Megyünk is, Laurával.

Nóri 2 éves

Ég a gyertya ég, két szál gyertya ég..

Egyet sikerült elfújni, aztán a katicabogarak már sokkal érdekesebbek voltak:)

hamm!

Alkot a kis művész

Gondolom, aki ezt olvassa, az már mind tudja innen-onnan, hogy megszületett kicsi Lauránk. Mostmár 6 hetes is elmúlt, szépen növöget, egyre többet mosolyog, nappal elég sokat van ébren, nézelődik, ha fáj a hasa, akkor sírdogál, éjjel pedig alszik, mert már tudja, hogy ezt így szokás:) Az első hetekben itt voltak a mamák-taták segíteni, aztán mostmár 2 hete csak magunk vagyunk, de elég jól belejöttünk szerintem. Sokan kérdezitek, hogy Nóri mit szól hozzá... hát tudomásul veszi, hogy itt van a baba, néha megsimogatja, odaadja a cumiját, aztán jön szólni, hogy sikerült -  ezért dicséret jár:) Akkor bosszankodik kicsit, ha le kell ülnöm szoptatni, és ő nem fér oda mellénk a fotelbe, de valahogy kiegyezünk. Ő felül az ágyra, az ágy karjára teszi Epüpét (Bartos Erika Anna, Peti és Gergőjét jelenti), én pedig rájöttem, hogy tudok fejjel lefelé tartott könyvből is olvasni :) Főzni általában akkor szoktam, amikor este Nóri már alszik, de tegnap délután már bevállaltunk Nórival egy dagasztást is, nagyon készségesen segített mindenben, sajnos maszatos kézzel nem tudtam fényképezni. Sokat sétálunk, sokat vagyunk kint az udvaron, és most, amíg nem olyan nehéz még Larácska, legkényelmesebb a hordozókendőben hozni-vinni, a legnyügösebb napokon is megnyugszik benne, nagyon jó dolog.

Általában küldtünk, meg tettünk fel ide-oda már képeket, de azért itt is hadd jöjjön néhány az első hetekről: