 |
| "Zsipp-zsupp, kenderzsupp..." |
 |
| Egy kis kikapcsolódás szombati takarítás közben |
Ha mese, akkor Iciri-piciri és Sün Balázs (Nóri szerint tágranyílt szemekkel és tátott szájjal illik hallgatni ezeket)
Ha mondóka, akkor Sűrű erdő (kopasz mező, pillogója, szuszogója, tátogója, ez itt meg a csiklandója), vagy Hecc, hecc katona, de gyakorlatilag bármi és bármennyi jöhet, amíg anya bírja szusszal.
Ha zene, akkor A muzsika hangjai betétdala (jól el lehet terelni vele a figyelmét még a nagykabátos-kesztyűs-sapkás beöltözésről is)
Ha este 7 akkor fürdés :) Ez a nap fénypontja.
Ha kaja, akkor mindegy, csak minél gyorsabban. Zsolt szerint már a füstölt kolbászt is megenné, ha hagynánk :) Rendszeresen tudatja, h mekkora illetlenségnek tartja, ha úgy eszünk az orra előtt, hogy őt meg se kínáljuk legalább egy kis kenyérrel
Mekkora haja nőtt!!! :)))
VálaszTörlésOlyan édes, nekem van a legédesebb unokahúgom a világon.
Szia:)en is olvaslak, nagy elvezettel, aranyos kislanyotok van!
VálaszTörlésKrisztina nem nagyon volt oda a mondókákért, versikékért, onnan gondolom, hogy egy sem ragadt rá, pedig adagoltam neki minden este én is az Iciri-picirit, az Alatatót, a Családi kör egy részét, a Háp-háp-háp jönnek a kacsák kezdetűt, az Ákombákomot, a Cinege cipőjét ... és sorolhatnám reggelig, de egyből sem tanult meg még csak egy sort sem - szóval felhagytam velük.
VálaszTörlésValószínű inkább matekes lesz, mint az apja :), mert számolni meg szeret, már románul is...
Rena, érdekes amit mondasz. Szerintem legtöbb gyerek nem szereti visszamondani ezeket, főleg 3 éves kor alatt. Az oviban is nagyon sok szülő panaszkodott erre. Egyébként ott a többiek között elvegyülve, ha szabadon eldönthették, h bekapcsolódnak, vagy sem, sokkal hamarabb feloldódtak, és mondták együtt. Szerintem az a lényeg, hogy hallgatni szeresse, észrevétlenül is beépül a szókincsébe aminek be kell épülnie...Nagyon nem szeretem, mikor rokonok hosszú ideig nem látnak egy gyereket, és az az első és egyetlen amivel közelíteni próbálnak, hogy "Na mondjál egy verset" vagy "Énekelsz nekem valamit?", stb. Leginkább azt érik el, h a gyerek meg se szólal, vagy nagy szégyenlősen odabújik anyához. Ha a felnőtt kezdene el mesélni vagy verselni neki, sokkal könnyebb lenne leszedni a gyereket a lábáról. Persze vannak kivételek is, olyanok, akik kifejezetten élvezik, ha szerepeltetik őket, de legtöbb gyerek nem ilyen. És még valami. Én is matek beállítottságú vagyok, és nagyon gyakran szembesülök azzal, hogy szegényesnek érzem a szókincsem, nem tudom úgy kifejezni magam ahogy szeretném, és sajnálom, hogy nem olvastam vagy hallgattam sokkal több verset, mesét, regényt stb. Azt hiszem, akiknek nincs különösebb affinitásuk az irodalom dolgai iránt, azokba többszörösen kellene adagolni, mert nehezebben ragadnak meg a választékos beszédhez szükséges dolgok.
VálaszTörlésIgen, az oviban is epp az a lenyeg, hogy az amiben nem eros a gyerek, abban is erositeni, nem eroszakkal persze... Zilahon nemetet tanitottam masodik felevtol a kiscsoportban... volt egy kislany, aki egy oran sem szolalt meg, nagy ritkan a tobbiekkel egyutt, azt sem igazan... de nem adtam fel, sem en sem a szulok... otthon meg egy sm mast mondott ha megklerdeztek, de ott sem igazan... aztan kozepsocsoportban folytattuk, es hirtelen mindent mondott, minden raragadt, o volt a legjobb az osszes kozul... Nagyon sokat szamit a mese, a vers, a mondoka a gyereknek... es nem feltetlenul, hogy visszamondja... elobb utobb igyis ugyis megtortenik az is... de fejlodik a szokincse... a gyerekeink az oviban felebredes utan, ugy fel 3tol, 3ig, mig mindenki felebred, veszik a konyvespolcrol a konyveket es "olvasnak" nagyon nagy hozzaertessel. :)
VálaszTörléslatszik Norin, hogy nagyon elvezi... :) mar alig varom, hogy meseljek neki, enekeljek, mondokazzak vele... mint ahogy Csengevel, Balazzsal es persze Juliaval szoktam... :) meghat az ovisaimmal :)
VálaszTörlés